Az elmúlt két évben az üzleti aktivitás és beruházási kedv erősen csökkent a kis- és középvállalkozások körében - derült ki a GE Capital felméréséből. A Budapest Bank anyavállalata azt vizsgálta meg, hogy hét európai országban - köztük a közép- és kelet-európai régióban - 2011-ben és 2012-ben mi jellemzi a cégek beruházási hajlandóságát, a piacba vetett bizalmát. A kutatás rámutatott, hogy az elhalasztott beruházások jelentős bevételkiesést okoztak a kkv-knak, hazánkban tavaly összességében 300 milliárd forint értékben. A magyar vállalkozásokról kiderült: a régióbeli országokhoz képest pesszimistábban látják működési környezetük jövőjét, és kevesebb beruházást terveznek 2012-ben.

A felmérésben 250 2-249 főt foglalkoztató vállalatot kérdeztek meg, elsősorban a főbb beruházásokkal (gépek és berendezések; személygépjárművek; haszongépjárművek; IT hardverek; IT szoftverek illetve irodai eszközök) kapcsolatban, megmutatva a régiós eltéréseket. A kutatás emellett a kkv-k munkahelyteremtési terveire és a jövőjükkel kapcsolatos kilátásaikra is kitért.

Továbbra is visszafogott a magyar beruházási hajlandóság

A teljes kkv-szektorra vetített eredmények azt mutatják, hogy a fenti területekkel kapcsolatos beruházásra tavaly Magyarországon közel 1.594 milliárd forintot fordítottak a kkv-k, idén pedig ennél 4%-kal kevesebbet terveznek költeni (1.537 milliárd forintot, a hazai GDP 3,9%-át). A cseheknél enyhén növekvő aktivitás (+2%) figyelhető meg e téren, ugyanakkor Lengyelországban kiemelkedő beruházási hajlandóság tapasztalható: a lengyel kkv-k tavalyhoz képest 2012-ben 34%-kal többet szándékoznak fordítani erre a területre.

Itthon az egy cégre eső átlagos beruházás összege tavaly 14,9 millió forint volt, idén ezt 4%-kal tervezik csökkenteni (14,4 millió forintra). Ezen belül mindkét évben magasan vezet a gépek és berendezések cseréje, beszerzése: a tervezett beruházási összeg fele erre irányul. A vállalkozások tavalyhoz képest erősen visszafogják a haszongépjárművekre fordított kiadásokat (-35%), viszont IT szoftverekre ebben az évben jelentősen többet terveznek költeni (25%-kal) mint 2011-ben.

Arra a kérdésre, hogy a beruházásokat milyen forrásból finanszíroznák, a magyar cégvezetők többsége (56%) az állami vagy EU-s támogatásokat nevezte meg, míg a csehek a kereskedelmi bankokhoz (32%), a lengyelek pedig a szakosodott hitelintézetekhez (pl. lízingcéghez) fordulnának (32%) elsősorban.

Az elhasználódott eszközök, gépek cseréje már halaszthatatlan

Magyarországon a legtöbb esetben (39%) a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése a fő motiváló erő a beruházásra. Számos hazai cégnél már valóban nem halasztható tovább a gépek, eszközök cseréje, fejlesztése. Ezt jól érzékelteti, hogy 30%-uk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben az elavult vagy nem megfelelő berendezések miatt bevételt nyújtó lehetőségtől esett el, átlagosan 2,8 millió forint értékben &8212; ami kivetítve a teljes kkv-szektorra összesen mintegy 300 milliárd forint kiesést jelentett.

Arra a kérdésre, hogy mi korlátozza a magyar kkv-k beruházási képességét az elkövetkező 12 hónapban, legtöbben (52%) a bizonytalan gazdasági környezetet emelték ki. A második legjelentősebb okként (45%) említették a ráfordítható anyagi eszközök hiányát.

"A felmérés visszaigazolja tapasztalatainkat, hogy a beruházási kedv továbbra is visszafogott, így nem jellemző a kapacitásnövelő beruházás, inkább a tovább nem halasztható gépcserék kerülnek előtérbe. A válság hatására a cégek óvatossá váltak, legtöbben még várnak a beruházásokkal, és a külső finanszírozási forrásigény csökkentésére törekszenek. Ezzel egyidőben előtérbe került a bankok tanácsadói szerepe: pénzügyi termékek és tanácsok mellett a vállakozások gazdasági, cégvezetési kérdésekben is számítanak véleményünkre" &8212; mondta Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati üzletágának értékesítési vezetője.

Jövőkép: a magyarok a legpesszimistábbak

A magyar kkv-k közel 60%-a pesszimista szektorának kilátásaival kapcsolatban és csupán egynegyedük optimista. Ezzel szemben a csehek jóval derűlátóbbak: a megkérdezetteknek mintegy fele működési környezete javulását várja erre az évre. A legoptimistábbak a lengyel cégvezetők: 57%-uk nyilatkozott pozitívan a jövőről, és csupán 15%-uk számít stagnálásra, rosszabbra fordulásra.

A negatív jövőkép ellenére a hazai vállalkozások közel negyede létszámnövelést tervez erre az évre, míg 12%-uk csökkenteni akarja alkalmazottai számát. A felmérés során ismertetett tervek alapján 2012-ben körülbelül 37 ezer új munkahely létrehozásával számolhatunk (amely a hazai lakosság 0,37%-a). A csehek 71 000 új munkahely létrehozást tervezik (amely a teljes lakosság 0,67 %-a), míg a lengyelek 224, 000 ezret (amely a teljes lakosság 0,59%-a).