Bevezető
A nemzetgazdasági ágak mintegy felének stagnált a teljesítménye. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági értéke 3 százalékkal növekedett, az építőiparé jelentősen visszaesett.
Magyarországon a 2010 első negyedéve óta tartó gazdasági teljesítménybővülés idén megtorpant. A mezőgazdaság teljesítményének csökkenése 7,8 százalékos mértékű, ezzel 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az ipar hozzáadott értéke a tavalyi eredményekhez mérten stagnált (99,8%), az ezen belül elhelyezkedő feldolgozóiparban csekély növekedést (0,3%) mértek. A feldolgozóipart is felbontva azt látjuk, hogy a járműgyártás terén továbbra is jelentős a növekedés, míg a számítógépek, elektronikai és optikai termékek piacán nagy visszaesés volt tapasztalható, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődése miatt. Az ipar összességében -0,1 százalékponttal vette ki a részét a GDP változásából. Továbbra is meredek lejtmenetben van az építőipar, a visszaesés mértéke itt 10,9 százalék. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 0,5 százalékponttal vette ki a részét a GDP változásából.
A szolgáltatások hozzáadott értéke stagnált, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP mérséklődéséhez. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5 százalékkal csökkent, ennek legfőbb oka a bankok hitelezési képességének és hajlandóságnak visszaesése, illetve egyes életbiztosítások lejárat előtti visszaváltása, amelyek a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztésének egyik forrását képezték. Az ipari termelés stagnálása után nem meglepő a szállítás, raktározás ágazat 1,8 százalékos mínusza.
A stagnálás több ágra is jellemző volt, nevezetesen a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a művészet, szórakoztatás, és a szabadidő területein. Növekedni tudott viszont az információ-kommunikáció ágazat, kerek 3 százalékkal, hála a távközlés és információ-technológia szolgáltatás bővülésének. A termékadók és -támogatások egyenlege -0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP I. negyedévi változásához.
A háztartások fogyasztása 0,7 százalékkal csökkent 2011 első negyedévéhez képest. A nagy súlyt latba nyomó élelmiszerek, valamint a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumennövekedést produkáltak, a vendéglátás és szálláshely szolgáltatások területén nem történt lényegi változás. Az üzemanyag fogyasztás visszaesése okolható a közlekedési szolgáltatások visszaesésével. A külföldiek fogyasztása nőtt, ennek fő oka a forintárfolyam számukra kedvező alakulása, a magyarok külföldi fogyasztása továbbra is csökken.
A kormányzattól kapott természetbeli juttatások mértéke 2,5 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás ezzel szemben 1 százalékkal nőtt. Ha mindent egybevetünk, a végső fogyasztás fél százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és -0,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változáshoz.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében 6,6 százalékos volt a visszaesés, ezzel 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP változáshoz. Az építési beruházások jócskán elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, a gép- és berendezésberuházások visszaesése csekélyebb mértékű volt, ezt a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás ágak emelkedése tompította. A feldolgozóipar beruházásai ez előző évi növekedés után a tárgynegyedévben stagnáltak, ugyanakkor az alágazatok több, mint felénél növekedett a volumen (gépgyártás, járműgyártás, villamos berendezések gyártása). A nemzetgazdasági ágak többségében viszont továbbra is csökkenő a tendencia, különös mértékben igaz ez az ingatlanügyletek, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás esetében.
A készletek állománya az első negyedévben 13 milliárd forinttal nőtt, míg 2011 azonos időszakában 23 milliárd forinttal csökkent. A bruttó felhalmozás 14,4 százalékkal csökkent, így -2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 3 százalékkal csökkent.
A külkereskedelmi aktívumban folyó áron 532 milliárd forint aktívum keletkezett, a továbbra is romló csereállományok mellett. Az export és az import csökkenő növekedési üteme beleillik az előző évek sormintájába, miközben a forintban számított egyenleg tartósan pozitív és nagymértékű. Az áruforgalom exportja 2,5; importja 0,8 százalékkal nőtt. A feldolgozott termékek és az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékben nőtt, míg hosszú idő óta először csökkent a gépek és szállítóeszközök exportja és importja. Az energiahordozók importvolumene emelkedett a természetes és mesterséges gáz behozatalának növekedése miatt, miközben a kőolaj- és kőolajtermék-behozatal mérséklődött. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 1,1; míg importja 7,1 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az idei első negyedév gazdasági teljesítménye 1,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 8,4; az ipar 3; az építőipar pedig 5 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatások összesen 0,2 százalékkal nőttek. A háztartások fogyasztása és a kormányzattól származó természetbeli juttatások egyaránt egy ezrelékkel csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal nőtt, a végső fogyasztás nem változott. Az export egy, míg az import másfél százalékkal emelkedett.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2012 I. negyedévében 0,3 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. Magyarország mellett Cipruson, Csehországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumene.
A bruttó hazai termék volumene az I. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Kapcsolódó cikkek:
Másfél százalékkal csökkent a GDP
|

|