Hírek
21734 hír az adatbázisban
A kkv-kra oda kell figyelni
Marketinginfo.hu - 2012-08-23 15:57
Karrier

Interjú Deák Gáborral a Magyar Marketing Szövetség elnökével aki szerint főleg kkv-k számára fognak szolgáltatásokat kínálni.

- Honnan érkeztél? Milyen előzményei voltak a megválasztásodnak?

A tavalyi évben fogalmazódott meg bennem az igény, hogy a cégünknél folyó marketingtevékenység mellett, általában tegyek a szakma fejlődéséért, érdekeiért, így elkezdtem ismerkedni a szövetség munkájával. Dr. Piskóti Istvánnal, az MMSZ jelenlegi alelnökével volt egy beszélgetésem, ahol megosztottam gondolataimat a szövetségi munka lehetséges irányairól, mire ő rákérdezett, hogy megvalósítanám-e ezeket az elképzeléseket, jelöltetném-e magam elnöknek. Ezt követően lépett be a HM-EI Zrt. - a Magyar Honvédség legnagyobb háttérintézménye - a Magyar Marketing Szövetségbe (MMSZ), amelyet marketing és kommunikációs vezetőjeként jómagam képviselek. A jelölés mellett két tényező játszott fontos szerepet: egyrészt hiszek abban, hogy a mai körülmények között egyre nagyobb szükség van a társadalmi marketing erősítésére, a közös célok támogatására, másrészt örömmel töltött el az a lehetőség, hogy számos, remek szakembert ismerhetek meg más piacokról, akiknek a tudását a szövetségben egyesíthetjük.

- Melyek a legfontosabb elképzeléseid a szövetség jövőjét illetően?

A jelenlegi gazdasági helyzet válságos, ugyanakkor nem érdemes a költségcsökkentésre hivatkozva nyirbálni a marketingtevékenységet, mert annak előbb-utóbb piacszűkítő hatásai lesznek, a marketing nem felesleges tevékenység. A költséghatékony marketing pedig eleve alapvető elvárás egy jól működő cégnél.

Az látszik, hogy ma szakmailag a legkomolyabb gondokkal a kkv-k küzdenek. Elsősorban nekik kell lehetőséget teremteni arra, hogy költséghatékonyan, a tudásukat fejlesztve képesek legyenek növekedési pályára állítani saját cégüket.

Az MMSZ feladata nyilvánvalóan a szakma képviselete, de nem mindegy ennek a munkának a minősége. Szeretném, ha a Szövetség élő szervezetként működne, és a létéből adódó folyamatos egyeztetéseken túl, képessé válna arra, hogy a megfogalmazódó stratégiai irányoknak megfelelően akcióterveket dolgozzon ki: konkrét célokkal, határidőkkel, felelősökkel. Elengedhetetlen a tagok aktív elköteleződése a szövetségi munka iránt, feladatokat kell vállalniuk, kapacitást kell biztosítaniuk a közös munkára, ugyanis a hazai piac vállalkozásai állandó hátrányban van a külföldi, nyugati piaci szereplőkhöz képest, és ebben a versenyben csak magunkra, a saját kreativitásunkra és ügyességünkre számíthatunk. Nagyra becsülöm, amit Kozák Ákos és a korábbi csapat letett az asztalra, és éppen ezek az eredmények azok, amelyek arra ösztönöznek, hogy folytassam, fejlesszem a szövetség tevékenységét.

- Hol látod az MMSZ helyét a számos szakmai szövetség között?

A Direkt Marketing Szövetséget, a Reklámszövetséget, a Piackutatók Szövetségét nem lehet, és nem is szabad megkerülni, ezekben ugyanis egy-egy szűkebb területen folyik specifikus, mélyreható munka, amit az MMSZ elismer és támogat. Az MMSZ szerepe hozzájuk képest általánosabb, horizontálisabb, integráló jellegű. A mi feladatunk, hogy az összes részterületre általánosságban legyen rálátásunk, bővítsük a tudásbázist, lássuk a szakterületek egymáshoz való viszonyát, hogy azok hogyan támogathatják egymást a hatékony kommunikációban, és ebből felépítve határozzuk meg a szakma általános fejlődési irányait. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy ez az integráló jelleg nem szervezeti, hanem szakmai, tehát az MMSZ nem a többi szervezet fölé pozícionálja magát, a velük való munkát partnerként, egyenrangú felekként tudom csak elképzelni.

- Miben látod ma a marketing szakmai és morális kihívásait?

A legnagyobb kihívást az elmélet és a gyakorlat közelítésében látom. A marketing annyira gyorsan fejlődő tudományág, hogy az elmélet nem tudja a gyakorlatot a szükséges ütemben követni. Eközben az akadémiai szereplők feladata, hogy a gyakorlati szakemberek számára útmutatóval szolgáljanak a munkájukhoz. Az utóbbi években az akadémiai szektor háttérbe szorult a Szövetségben, de a szervezet legitimációja miatt is szükség vannak arra, hogy az elméleti szakemberek ismét részt vegyenek a munkában. Ki kell alakulnia egy egészséges egyensúlynak a két terület között.

Morális szempontból azt látom, hogy a kiélezett piaci verseny felerősítette az elszigetelődést, kialakított egy ellenségképet mindenkiben. Gyakran tapasztalom szakmai rendezvényeken, hogy kitűnő előadások hangozhatnának el, csak éppen az a két-három legfontosabb gondolat hiányzik belőlük, amit azért nem publikálnak az előadók, mert érzik a versenyt, féltik a megszerzett tudást, tapasztalatot. Meg kell értetni a szakemberekkel, hogy a közös metszet megtalálásával, az együttműködési lehetőségek kihasználásával mindannyian gazdagodhatunk, létrejöhet egy mindenki számára hasznos, közös tudástár.

- Milyennek tartod a marketingképzést Magyarországon?

A marketingképzés talán a legheterogénebb ma Magyarországon: a félnapos workshoptól, a tanfolyamon, az okj-s képzésen, a szakirányú továbbképzésen, a BA és MA képzéseken át egészen a doktori képzésig mindent megtalálunk a palettán. Tovább árnyalja a képet, hogy ahány intézmény, annyiféle megközelítés és súlypontozás létezik. Azt mondanám, hogy a marketingképzés elméletben erős, de nem egységes.

Az igazi probléma ismét a gyakorlat és az elmélet közelítésében rejlik. Az online terület például olyan sebességgel fejlődik, hogy azzal az akadémiai szektor nem tud lépést tartani. A marketinget gyakorlatban művelőknél viszont hiányzik az oktatási tapasztalat és rutin, így ők nehezen tudják átadni a tudást.

- Szerinted milyen ma egy sikeres marketinges?

Két dolgot tartok fontosnak: az egyik az alázat. Ebben a szakmában nagyon könnyű "elszállni", mert jó a presztízse. Egy elnyert vezetői pozíció azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető a szükséges tudással is rendelkezik, különösen, hogy nagyon gyorsan változó elméletről beszélünk. Véleményem szerint a marketinget csak az végezheti jól, aki vállalja az egész életen át tartó tanulást. Ehhez pedig alázatra van szükség.

A másik fontos tulajdonság az alkalmazkodóképesség. Szervezetben kell gondolkodni, és tiszteletben tartani minden véleményt. Elfogadni azt, hogy a szervezeti szempontból bármely csapattagnak lehet hasznos gondolata, ezzel egy időben a vezető véleménye is megcáfolható, ha azt megfelelően alá tudják támasztani indokokkal.

Nemrég megkérdezték tőlem, hogy nem gondolom-e, hogy egy multinacionális cég marketingesének kellene ebben a székben ülni. Úgy vélem, hogy a szakmai szövetség élére nem feltétlenül az ország legjobb marketingesének kell kerülnie, inkább egy olyan embernek, aki a hazai viszonyokat jól ismeri, és képes a piacon túlnyomó többségben lévő kkv-k cél- és érdekrendszerét megérteni. A kkv-k a piac 85-95%-át teszik ki, velük kell foglalkozni, és az ő érdekeiket képviselni kellő asszertivitással.

- Miben tud a szövetség platformot, segítséget adni a szakmában dolgozóknak?

Amikor a kkv-szektor támogatásáról beszélünk, külön kell választani a mikró-, a kis- és a középvállalkozásokat, mert teljesen más típusú igényekkel rendelkeznek.
A mikróvállalkozások általában egy "mindenessel" operálnak, vagyis egy ember felelős a sales, a trade és a stratégiai tevékenységekért, esetleg baráti alapon kap ehhez segítséget. A felelős legtöbbször ösztönmarketinget csinál, a megérzéseire hagyatkozik, üzleti, ezen belül marketingterv és koncepciók nélkül próbál kommunikálni. Néhány esetben kimagasló eredményt is el lehet érni ezzel, de többnyire nem ez a jellemző. A mikrovállalkozói rétegnek egyértelműen ismeretbővítésre van szüksége, egy nagy látószögű lencsére a stratégiai szemlélet érdekében, hogy rendszerben láthassa az üzleti tevékenységét, annak részterületeit.
A kisvállalkozások már gyakran alkalmaznak marketinges munkatársat. Az ő esetükben már nem az alapismeretek átadására van szükség, hanem szofisztikáltabb tudásra, a marketing finomhangolásához szükséges eszközökre. Egyébként az idei marketingkonferenciának is ez lesz a fő témája.

Ehhez képest a középvállalkozásnál már rutinos, állandó marketinges csapat van, amely sokban hasonlít a nagyvállalkozások megfelelő részlegeire. Számukra a Szövetség elsősorban érdekképviseletet tud biztosítani.

A multinacionális nagyvállalatok - az előbbiekkel szemben - bírnak a szükséges tudással, anyagi és emberi kapacitással, és az érdekeiket is hatékonyan érvényesítik, egy szóval mindenük megvan, nem szorulnak segítségre.

- Mitől mondanád azt egy év múlva, hogy "elégedett vagyok"?

Azzal lennék elégedett, ha a szövetség stabil anyagi helyzettel zárná az évet. A szövetségeknél, érdekképviseleti szerveknél nagyon gyakori a likviditási probléma. Esetünkben is az tapasztalható, hogy a tagdíjak nem, vagy csak nagyon szűkösen fedezik a működést. A helyzet javítása érdekében a taglétszám bővítésével számolunk, nem feltétlenül az ügynökségi területről, sokkal inkább a magánszemélyek és a vállalati oldal marketingesei közül várjuk az újabb csatlakozókat. Az anyagi stabilitást ezen túlmenően akár vállalkozási tevékenységgel, akár szponzorok keresésével is elő kell segíteni.

Szeretnénk megújítani a konferenciasorozatunkat a sikeresség érdekében. Ez utóbbit nem elsősorban anyagi értelemben mondom, hanem úgy, hogy a rendezvénynek legyen egy szakmai innovációs jellege. Emellett idén is számolunk egy sikeres "Év honlapja" versennyel.

A legfontosabb, hogy a szervezet képes legyen aktív tevékenységet folytatni minden szinten, tehát nem csupán az elnökségi, hanem a tagozati munka is intenzívebbé kell, hogy váljon. Meg kell fogalmaznunk azokat az alapgondolatokat, amelyek révén össze tudjuk tartani a szövetséget, előtérbe helyezni a társadalmi marketinget, keresni a közös fejlődés lehetőségeit.



NYOMTATÁS       FÓRUM       KÜLDÉS E-MAILBEN      
Kapcsolódó cikkek:

  Videó öninterjú a K&H-nál
  Átadták a "Vállalkozók Napja" kitüntetéseit
  Bíznak a növekedésben a kkv-k

További hírek ebben a kategóriában

Új vezetői kinevezések a PS-nél
Nagyvállalati marketing szakértő...
Új elnök a DUIHK élén
Tisztújítás a Joint Venture Szöv...