Az alábbiakban egy sikeres és vonzó, sőt szakmailag is tanulságos hazai példát láthatunk az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. által alapított Művészeti Díj kapcsán. Beszélgetőpartnerünk Drevenka Edit PR igazgató.

A támogatás kultúrája - a kultúra támogatása

Az elmúlt húsz év során lassanként kialakulni látszik a támogatás kultúrája. A kezdetekben a MATÁV, Westel, Pannon GSM, McDonald's, Siemens, néhány bank és biztosító voltak a szponzorálás főszereplői, ma már elmondható, hogy sokan vannak, kicsik és nagyok is, hazaiak és külföldiek, akik rendszeresen támogatják a non profit szféra szereplőit. Nagyon sokat jelent a megváltozott törvényi környezet, amelynek révén a sport és a kultúra, ezen belül a film és az előadóművészetek (színház, tánc) olyan kedvezményeket élveznek, amelyek már a támogatóknak üzletileg is előnyös. A "TAO" megjelenése egyrészt a kereteket megnövelte, másrészt azonban a lehetőségek egy részét el is vitte, ami különösen fájdalmas ez a gazdasági válság közepette.

A kultúra támogatása sok szponzor számára fontos. Míg a sport elsősorban a márkaépítés hatékony eszköze, addig a kultúra révén nem csak ismertségre, de még inkább elismertségre tehet szert a támogató. A potenciális adakozó sokféle lehetőség közül választhat e téren is, a filmtől a színházig, a zenétől a táncig, a képzőművészettől a designig, az intézményi támogatástól (múzeum) az előadókig (egy-egy előadás). A rendszerváltás legsikeresebben a könyvkiadásban zajlott le a kulturális szcénák közül: soha nem látott mennyiségű vállalkozás, soha nem látott mennyiségű cím, és megjelentek a discount könyvesboltok is. A marketing teret nyert a könyvkiadásban! Ám nincsenek szponzorok, elfelejtkeztek volna az irodalomról? Egyetlen kivétellel...

Miért pont az irodalom?

Az Aegon Biztosítónál mindig is fontos szerepet játszott a kultúra támogatása - így kezdődik a beszélgetés Drevenka Edittel a cég PR igazgatójával. Társalapítója voltunk a 2006-ban megszűnt Magyar Irodalmi Díjnak, amely mögül a résztvevő, sokszor állami vállalatok különböző okok miatt kihátráltak. Ekkor merült fel a kérdés, hogy hogyan tovább? Folytassuk-e vagy sem, egyedül vagy a megmaradt társakkal? Végül úgy döntöttünk, hogy folytatni fogjuk, hiszen az állami díjak mellett nem volt más, azaz egyfajta hiány, rés betöltésére vállalkoztunk. Akkor is úgy gondoltuk és ma is: nem egy, hanem akár sok díj is lehetne, hiszen a magyar irodalom magas színvonala ezt nem csak lehetővé teszi, de igényelné is. Az ötlet Aegon Művészeti Díjként született meg, ami külön érdekesség. Külsős szakértőnkkel, az ötletgazda Eszéki Erzsébettel való együttműködésünk során kristályosodott ki, hogy legyen egy Irodalmi díj és legyen annak egy Társdíja is, ami egy másik művészeti ághoz kötődik. Úgy gondoltuk, hogy az irodalmi alkotások díjazása mellett legyen egy, a művészetek többi ágának egy-egy jelentős alkotójának díjazására is lehetőség, ami egyrészt gazdagítja a kultúra egyéb ágainak támogatását, másrészt színesíti is a mi díjadományozó tevékenységünket. Örömmel láttuk, - hogy több követőnk is akadt, ami igazolja akkori véleményünket, miszerint többen is tehetnek sokat a magyar irodalomért, senkinek nem lesz ebből hátránya, viszont a magyar irodalom sokat nyer vele. Az más kérdés, hogy mára sajnos sorra megszűntek ezek a támogatói együttműködések.

A gyakorlatban dől el minden

Természetes, hogy minden vállalkozás minden kommunikációs tevékenységét a saját üzletpolitikája alapján alakítja ki - folytatja Drevenka Edit. És az is természetes, hogy mindig szerepet játszanak az objektív mércék mellett a szubjektív tényezők is, gondoljunk csak a cégek színeire, a kiválasztott kampányokra, stb. Egy biztosító társaság esetében a kultúra segítése jól illik ahhoz a humánus felfogáshoz, ami ebben a szakmában kötelező. Abban, hogy a könyvek mellett döntöttünk, nyilván a vezetők személyes elkötelezettsége, sőt ha tetszik vonzódása is szerepet játszott. Hozzáteszem, tudjuk ennek kockázatát is: egy színház támogatása kisebb kockázat, mert legfeljebb az egyik előadás kevésbé arat sikert, de nem mindegyik előadás. Egy-egy kötet esetében kevesebb a korrekció lehetősége, de az eddigi díjazottak névsora azért azt mutatja, hogy a zsűrik minden alkalommal jól dolgoztak.

Választás - kiválasztás?

Soha semmilyen tanács, vélemény, befolyás nem volt részünkről a válogatásban, kiválasztásban - folytatja a PR igazgató. Nem szabtuk meg az irodalmon belüli műfajt sem, a zsűrinek csak a kiírásban szereplő feltételeken belül kellett maradni. A keret ma élő, magyar szerzőnek a megelőző évben magyarul megjelent szépirodalmi kötete, ami lehet bármilyen műfaj: regény, dráma, novella, vers, azaz nincs korlát. A 2012-ben lezajlott átalakítást követően a kiadók az "előzsűrik" abban az értelemben, hogy őket kértük fel javaslattételre, amely jelentősen megkönnyíti a tényleges zsűri munkáját. Vállaltuk, hogy mi máshoz értünk, viszont mindig nagy izgalommal vártuk a zsűritől kapott, mindig kötelezően konszenzusos eredményt. A döntés a szakmáé, a mi feladatunk a díj összegének biztosítása (nettó 3 millió forint). Úgy hisszük, hogy ez a munkamegosztás nem csak a legtisztességesebb, de egyben ez biztosítja azt is, hogy a díj változatlanul a ma már sok népszerűségi megmérettetés közepette is a legelismertebb.

Aegon Irodalmi díj

2012-ben, ahogy jeleztem, átalakítottuk a korábbi rendszert - hallhatjuk a sikeres szponzorációs történet legfrissebb folytatását. Az átalakítás oka az volt, hogy elsődlegesen az irodalmi díjra kívántunk koncentrálni, s megszűnt a Társdíj, amelynek díjazottját a díjazott író választotta ki bármely más művészeti ág egy-egy kiemelkedő szereplői közül. Az eredeti elképzelés, ahogy mondtam is, jó volt, de úgy gondoltuk, hogy a figyelem megosztása nem feltétlenül eredményes. Az új koncepció kialakításánál figyelembe vettük a nemzetközi tapasztalatokat, igaz elsősorban azt látva, hogy azok csak kis részben ültethetők át a magyar viszonyokra. A tekintélyes Man Booker díj esetében, amit szintén egy nagy, a versenyszférában működő cég ad ki, rendkívül szoros az együttműködés a kiadókkal: ők maguk is bevállalnak bizonyos reklámköltségeket. Itthon az egyik leglátványosabb különbség, hogy kiadók életében a marketing, reklám, PR alkalmazása gyerekcipőben jár. Ezt persze fájlalom, nem csak az Aegon képviseletében, de e terület szakembereként is. Nagyon nehéz esetenként az együttműködés, bár talán csak az első alkalom volt ilyen. Meg kell értenünk egymást, meg kell tanulni együttműködni. De biztos vagyok abban, hogy a már régebbi piacgazdaságok mintájára itt is kialakulnak majd azok az eladást segítő, tudatosan alkalmazott technikák, amelyek ott már remekül működnek. S talán e díj még e folyamatban katalizátor is lehet.

Visszatérve a 2013-tól már Aegon Irodalmi Díjra, a zsűri a nyertes Barnás Ferencen kívül egy tízes shortlistet is nyilvánosságra hozott. Mi ettől kezdve nem csak a díj és az azzal kapcsolatos egyéb költségeket biztosítjuk, hanem sok olyan egyéb tevékenységet is felvállalunk, ami a tízes listán szereplő kötetek ismertté tételét, elismertségét szolgálják. Az "olvasni jó" szlogenünk keretében kifejezetten az olvasást, a minőségi irodalom megismerését szeretnénk szolgálni, s ezt kommunikációs kampánnyal is támogatjuk. 2012-ben pl. a Sziget fesztiválra is elmentünk, ahol az Olvasó ligettel együttműködve, Grecsó Krisztián "Mellettem elférsz" c. kötetéből száz példányt elrejtettünk, s akik megtalálták, nem csak megtarthatták, de a korábbi díjazottak egy-egy kötetét is elvihették a polcokról.

Az iskolapadig?

A 2013 őszén várható legeslegújabb fejlemény pedig az, - mondja nem kis, de jogos büszkeséggel Drevenka Edit - hogy Spiró György, Rakovszky Zsuzsa, Térey János, Csaplár Vilmos, Jónás Tamás, Grecsó Krisztián, Esterházy Péter és Barnás Ferenc, azaz az eddigi nyolc díjazott műveiből, ill. életrajzaikból a Magyartanárok Egyesületével együttműködve óravázlatok készülnek. Ezeket eljuttatjuk az középiskolai magyartanárokhoz, hogy azokat módszertani segítségként adva a kortárs magyar irodalom legjobbjait megismertessék a fiatalokkal. Ennek része az is, hogy a Youtube-ra készítettünk egy kisfilmet, amelyben írók, kultúra iránt érdeklődő emberek mondják el, miért szeretnek kortárs irodalmat olvasni, miért jó olvasni?

Díjazottak:
2013 Barnás Ferenc (Másik halál)
2012 Grecsó Krisztián (Mellettem elférsz) - Társdíjas: Szabó Balázs, zenész
2011 Esterházy Péter (Esti) - Társdíjas: Lukács Miklós, cimbalom művész
2010 Csaplár Vilmos (Hitler lánya) - Társdíjas: Pálfi György, filmrendező
2009 Jónás Tamás (Önkéntes vak) - Társdíjas: Juhász Gábor, jazz zenész, gitáros
2008 Térey János (Asztalizene) - Társdíjas: Kovalik Balázs, rendező
2007 Rakovszky Zsuzsa (Visszaút az időben) - Társdíjas: Vojnich Erzsébet, festő
2006 Spiró György (Fogság) - Társdíjas: Jeney Zoltán, zeneszerző

Bíró Péter