Hírek
21140 hír az adatbázisban
Átlagosan havi húszezret tesz félre egy aktív kereső
Marketinginfo.hu - 2015-02-25 10:08
Kutatás

A legtöbben a gyermekek jövőjére, illetve a nyugdíjas évekre gyűjtenek.

Az UNION Biztosító reprezentatív piackutatása szerint a gazdaságilag aktív, 25-55 éves korosztály tagjainak 61%-a tekinthető megtakarítónak: ők azok, akik konkrét céllal takarékoskodnak és átlagban havi 20 ezer forintot tesznek félre. Az életkori tényezők erősen meghatározzák, hogy ki mire gyűjt: a nyugdíjcélú előtakarékosság csak a gyermekek felnőtté válását követően lesz vezető megtakarítási szempont. A nyugdíjas időszakot illetően nagy a bizonytalanság: a megkérdezettek 93 százaléka nem számít arra, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéshez. Ennek ellenére eddig csupán 40 százalékuk vett igénybe valamilyen nyugdíj-előtakarékossági formát.


A megtakarítások összegét elsősorban a jövedelmi helyzet, illetve az határozza meg, hogy az adott háztartás rendelkezik-e valamilyen hitellel. Az UNION felmérésének tanúsága szerint a megtakarítók átlagosan 20 ezer forintot tudnak félretenni, ám a megtakarítók fele ennek legfeljebb a felét tudja havonta megtakarítani. A 90 ezer forint alatti jövedelműeknek mindössze 31 százaléka rendelkezik megtakarítással, esetükben a megtakarítások átlagos havi összege 5 ezer forint körül mozog. Ugyanakkor a 300 ezer forint feletti jövedelműek 90 százaléka ennek az összegnek több mint tízszeresét, átlagosan 52 ezer forintot takarít meg.

Havi megtakarítás összege (1. ábra):



A háztartások megtakarítóképességének másik fontos sajátossága, hogy csupán a megkérdezetteknek mindössze negyede válaszolt úgy, hogy (csaknem) minden hónapban képes megtakarításokat képezni. (2. ábra) Mindez alapvetően befolyásolja azt, hogy tartalékainak milyen megtakarítási formát tud választani.


A megtakarítások képzésének gyakorisága (2. ábra):



Fennálló hiteltartozás

Amennyiben egy család rendelkezik valamilyen hitellel, a háztartás költségvetésében értelemszerűen a hitelek visszafizetése szerepel az első helyen, és csak második helyen jön szóba a megtakarítások képzése. Összességében a megkérdezettek kétharmada (67%) jelezte, hogy van jelenleg valamilyen banki tartozása, adóssága, és a törlesztő összeg minden harmadik válaszadó esetében 50-100 ezer forint összeg között mozog. Azok a háztartások, amelyeknek költségvetését nem terhelik törlesztő-részletek, a megtakarítások összege havonta átlagosan 30 ezer forint körül van, ahol viszont hiteleket kell törleszteni, ott ez az összeg átlagosan a felére, 15 000 forintra csökken. A válaszadók egyharmada viszont nem tud megtakarítani, elsősorban azért, mert nekik a hiteleik visszafizetése után nem marad további tartalékuk.

Megtakarítási célok - Gyerek, nyugdíj, lakás a sorrend

Az UNION felméréséből az is kiderült, hogy gondoskodó céllal tesznek félre a legtöbben: a megtakarítással rendelkezők ranglistájának első helyén a gyermekek jövőjéről való gondoskodás (40%) áll, míg a második helyen a nyugdíjas évekre való takarékoskodás (34%) szerepel. Csak ezután következnek a tárgyi javak megszerzésére irányuló megtakarítások, mint például az új, vagy nagyobb lakás (24%), tartós fogyasztási cikk (19%) vásárlására való gyűjtés, utazás, nyaralás (16%) vagy akár a gépkocsi vásárlás (12%).

Az egyes megtakarítási célok azonban különböző életszakaszokhoz, életciklusokhoz köthetők, bár ezek a megtakarítási célok sokszor egymásra épülnek, vagy éppen váltják egymást. A 25-35 évesek körében a lakás megszerzése (40%), a 35-45 évesek esetében a gyerek jövője (52%) a vezető megtakarítási cél, ugyanakkor a nyugdíjas korra való takarékoskodás csak a 45-55 évesek esetében vezető megtakarítási szempont - noha már a 25-34 éves korosztály egynegyede is felismerte annak létjogosultságát, hiszen alapvetően minél fiatalabb korban célszerű elindítani a nyugdíj célú megtakarítást.





A többség érzi, hogy gond lesz a nyugdíjjal

"A hazai lakosság a felmérés tanúsága szerint nagyon is tisztában van azzal, hogy idős korában nem támaszkodhat kizárólag az állami nyugdíjrendszerre: 93 százalékuk érzi úgy, hogy ez a nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre mutat rá Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. - Ennek ellenére jelenleg is csupán tízből négy válaszadó jelezte, hogy már megkezdte a spórolást idősebb korára."

Arra a kérdésre, hogy a fizetések hány százalékát kapják meg a nyugdíjasok akkor, amikor már ők is nyugdíjas korba lépnek, a válaszok átlaga 40 százalék volt, ami igen pesszimista érték. (A legkisebb arányt a legfiatalabb, 25-35 éves korosztály jelölte meg, az ő átlaguk mindössze 36 százalék volt.).

Az állami nyugdíj kiegészítéseként 85 százalék tervezi, hogy tovább dolgozik majd, 55 százaléknyian saját korábbi megtakarításukra is terveznek majd támaszkodni. Míg 38 százalék a családja akkori támogatásában bízik majd, míg szintén 38 százalék azok aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy majd valamilyen szociális segélyt is igénybe kell majd venniük. Összességében a válaszadóknak mindössze 13 százaléka számít arra, hogy anyagi forrásainak szintje a nyugdíjas korban eléri majd a nyugdíjazás előtti jövedelmeinek összegét.

A felmérés kitért a tavalyi évben bevezetett adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási konstrukciókra is. A már az első évben sikeresnek értékelt termékkörben rejlő további potenciált mutatja, hogy a megkérdezettek 29 százaléka jelezte, hogy ilyen biztosítással is szeretne felkészülni a nyugdíj utáni időszakra.



NYOMTATÁS       FÓRUM       KÜLDÉS E-MAILBEN      
Kapcsolódó cikkek:

  A kínai Y-generáció nem tervezi a nyugdíjas éveit
  10-ből 8 ember nagyon nehéz nyugdíjas évekre számít
  A nyugdíjasok közel kétharmada visszamenne dolgozni
  Spice győzelem a MABISZ tenderen
  Változnak a háztartások megtakarítási szokásai
  Drámaian alacsony a megtakarítással rendelkezők aránya
  Már csak a lakosság hatoda rendelkezik megtakarítással
  Csökkennek a lakosság pénzügyi tartalékai
  Van igény a rendszeres megtakarításokra
  A családok több mint fele kevesebbet tud megtakarítani, mint öt éve
  A lakosság több mint felének semmilyen megtakarítása nincs
  Nem állunk jól megtakarítások terén
  Egyre többen bíznak a megtakarításokban
  Fogyasztás helyett a megtakarítás került előtérbe a régióban
  2009-ben jelentősen nőtt a banki megtakarítások aránya
  Csak kevesen változtattak megtakarítási szokásaikon a válság hatására
  A válság hatására nő a takarékoskodás iránti igény
  Idén nyáron csökkent a megtakarítással rendelkezők aránya

További hírek ebben a kategóriában

A magyar szülők 20 százaléka gyű...
Optimisták a magyarországi válla...
Egyelőre kevés projekt fut a blo...
A digitális kultúra befolyása