A GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatás-sorozatának idei harmadik felméréséből kiderül, a hagyományosan gyengébb első 3 hónap után a második negyedévben közel harmadával nagyobb forgalmat értek el kereskedők, éves összehasonlításban pedig 16%-ot meghaladó bővüléssel zárta a félévet az online kiskereskedelem.
OKI index: tovább nőtt az optimizmus

2015 harmadik negyedévét illetően az egy évvel korábbival csaknem megegyező mértékű optimizmus jelent meg a boltok értékelésében. Az erős harmadik negyedévvel kapcsolatos várakozások immár általánosnak mondhatóak, hiszen több szektor számára is a nyár vége, valamint az ősz eleje az egyik fő szezont jelenti a karácsony mellett. Az egy évvel ezelőtti értékhez való igazodás ugyanakkor a vasárnapi szabályozás hatásának eltűnését mutatja, azaz nagymértékű forgalomnövekedés hosszú távon nem, csak kisebb szezonális kiugrások várhatóak az áruházak véleménye alapján. A magyar gazdaság állapotát illetően bár kismértékben javult a boltok megítélése, továbbra is azon a véleményen vannak, hogy a következő időszakban stagnálás várható.

Az online boltok online marketingben gondolkoznak

A webáruházak számára a vásárlókért folytatott verseny sokkal kiélezettebb, mint a hagyományos kiskereskedelemben. A gyors keresési, fizetési és kézbesítési lehetőségek egyre szélesebb körével megszűnő korlátok, az éles árverseny és a külföldi boltok egyre erősebb szerepe mind olyan tényező, ami a webáruházak számára kulcsfontosságú elemmé teszi a megfelelő marketing csatornák használatát, hiszen a jól összeállított portfólió mára már elengedhetetlen a vásárlók eléréséhez. Az online áruházak elsődleges célcsoportját az aktívan internetező/online vásárló csoportok jelentik, így nem meglepő, hogy az általuk alkalmazott marketing eszközök is leginkább az online csatornák közül kerülnek ki.

Ár-összehasonlítás és ami azon túl van

A marketingeszközök tekintetében a webáruházak számára az elsődleges csatornát még mindig az ár-összehasonlító oldalak jelentik, hiszen a legtöbb online vásárlótípus a vásárlása valamely fázisában felkeresi ezeket az oldalakat.

A vásárlók azonban az alapfunkciónak számító, árazás szerinti sorrendek böngészése mellett egyre nagyobb szerepet szánnak a kiszemelt bolt és termék egyéb paramétereinek is. Ilyen paraméter lehet az értékelés, teszteredmény, cégadatok, kézbesítési feltételek, vagy épp az aktuális raktárkészlet. Ez a fajta döntési preferencia pedig sokkal komplexebb feladatot ró a kereskedőkre, hiszen a versenyképes ár mellett a vásárlók minőségi kiszolgálása is egyre hangsúlyosabbá válik.

Nem csoda tehát, ha kiemelt figyelem jut az ár-összehasonlítókon túli jelenlétekre is. Ebben a tekintetben a SEO-zás, - azaz a keresőoptimalizálás - a legelterjedtebb eszköz, de népszerűek a hírlevelek, a fizetett online hirdetések, valamint a közösségi profilok is.

Bár alkalomadtán az olyan hagyományos marketingeszközök is bevetésre kerülnek, mint az utcai plakát, akciós újság, vagy a szórólap, azonban alkalmazásuk jóval költségesebb és kevésbé mérhetőbb, így jellemzően csak a legnagyobb kereskedők élnek vele. Sűrűbb előfordulásuk főként az év végi időszakban jellemző.

A tervezéskor fontos szempontként jelenik meg az adott eszköz által elérhető konverzió, azaz a megvalósuló vásárlások mértéke a hirdetések megtekintésének tükrében. Bár az egyes eszközök alkalmazásával a boltok más és más célcsoportot tudnak elérni, a megtekintésekből létrejövő vásárlások aránya az, ami igazán meghatározza egy marketing eszköz hatékonyságát abban az esetben, ha a vásárlások számának növelése a cél.

Konverzió tekintetében az ár-összehasonlító oldalak, a keresőoptimalizálás, valamint a PPC kampányok képesek a legnagyobb arányban látogatóból vásárlót csinálni.

A hírlevelek kiküldése ma már inkább tájékoztató, mintsem ténylegesen vásárlásra ösztönző eszköz. A közösségi oldalak üzemeltetése pedig az ügyfélszolgálati célok mellett, elsősorban a vásárlómegtartás legfőbb eszköze, így ezeken a felületeken a re-marketing szerepe is fokozottabb.

Fontos a közösségi jelenlét

A közösségi oldalak üzemeltetése az online világban kulcsfontosságú, hiszen amellett, hogy nagyon sok volt, vagy leendő vásárlót lehet rajta keresztül elérni, önmagában az oldal üzemeltetése a humán erőforráson túl nem igényel külön költséget.

A közösségi oldal fenntartása ugyanakkor csak abban az esetben térülhet meg, ha azon rendszeresen közzétesznek friss tartalmakat. Éppen ezért a kisebb boltok számára ez kevésbé megvalósítható tevékenység.

Az online boltok körében 10-ből minden hatodik kereskedő tart fenn jelenleg olyan közösségi profilt, melyet aktívan használ is. A legnépszerűbb oldal a Facebook, valamennyiük esetében szerepel a használt oldalak között, azaz a többi lehetőséget jellemzően e mellett üzemeltetik a boltok. A második legnépszerűbb oldal a Google+, melyet a Twitter és Youtube követ. Magyarországon a kereskedők körében az Instagram súlya egyelőre elenyésző, leginkább csak a közösségi profilok üzemeltetése terén kitűnő ruházat, valamint játék szektorokban jellemző a használata.

A Facebook profillal rendelkező webáruházak aktív felhasználói az oldalnak, átlagosan naponta kétszer - a munkanapok számát figyelembe véve - tesznek közzé az oldalon különféle tartalmakat. Ezek a postok jellemzően tájékoztatnak az aktuális kedvezményekről, termékekről, valamint új kínálatról szóló információkat is tartalmaznak.