Hírek
21940 hír az adatbázisban
Design thinking: aki kimarad, az lemarad
Marketinginfo.hu - 2016-12-20 15:01
Kutatás

Tízből nyolc vállalat tervezi az úgynevezett "design thinking" vagyis a tervezői gondolkodásmód bevezetését vállalati döntéseiben - állítja a Roland Berger.

A technológiai fejlődésnek, az ügyfél-igények változásának és az innovatív start-upok által generált versenynek köszönhetően a gazdasági élet szereplői növekvő kihívásokkal néznek szembe. A hagyományos vállalatoknak is kell használniuk a digitalizáció nyújtotta előnyöket, de ennél tovább is kell menniük. Olyan változtatásokra van szükség, amelyek garantálják, hogy a cég alkalmazkodni tud a gyorsan változó környezethez. A Roland Berger szakértői szerint a megoldás kulcsa a vállalatai döntéshozatalban rejlik, mégpedig egy innovatív módszerben, a design thinkingben. Ezt a megközelítést sikeresen alkalmazta néhány cég az elmúlt évtizedben, és ezek azok a vállalatok - például az Apple, Coca-Cola, IBM, Nike, P&G és a Whirpool - amelyek értéknövekedése több mint kétszeresen szárnyalta túl az S&P indexet. A Roland Berger legújabb, "Design thinking minden szinten" című tanulmánya azt a módszertant mutatja be, amellyel a tervezői gondolkodás az összes vállalati döntés alapjává válik.

"A design thinking eljárás korábban azt jelentette, hogy különböző csapatok együttműködtek a maximális ügyfélközpontúság elérése érdekében elsősorban termék- és szolgáltatás-fejlesztési területen" - mondta el Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. "Szerintünk azonban ennek a megközelítésnek stratégiai szinten kell beépülnie a vállalati működésbe és át kell hatnia a döntési rendszereket. A design thinking középpontjában az ügyfél érdeke áll, erre alapszik az összes vállalati döntés, amelynek kivitelezésében komoly szerep jut a digitális technológiáknak. A Roland Berger által megkérdezett vállalatok 81 százaléka nyitott ennek bevezetésére."

Öt lépés az innovációért

Hogyan tudják a vállalatok döntéseik alapelvévé tenni a design thinking gondolkodást? A Roland Berger szakértői felállítottak egy modellt, amely bemutatja azt az öt fő lépést, amit a design thinking-alapú projektnek követni érdemes:

Alapozás: A szakasz lényege a probléma megértése, a célcsoport és a célok tisztázása.

Insightok összegyűjtése: A jelenlegi megoldások megvizsgálása és annak meghatározása, hogy miért nem született még olyan alternatív megoldás, amely találkozik a célcsoport igényeivel.

Teljes elmerülés: Az összegyűjtött insightokat értékelni és értelmezni kell. Ezek megértése az alapja a következő lépés meghatározásának.

Ötlet-generálás és prototípus gyártás: Az új ötleket a kapott információk alapján kell kifejleszteni. A kiválasztott ötletet gyorsan prototipizálni kell, majd a prototípust tesztelni. A tesztalanyok visszajelzései gyorsítják a tanulási folyamatot és megkönnyítik a fejlődést.

Kiterjesztés: Az utolsó fázis feladata, hogy a csapat újabb potenciális területet találjon az eljárás alkalmazására. A versenytársak aktivitása és a jövőbeli trendek fontos megfontolandó tényezők lehetnek.

Ez az utolsó lépés segíti a csapatot abban, hogy magasabb szintre emelje a design thinking folyamatát. Számos jelenlegi cég kis lépésekben célozza meg az innovációt és fokozatosan dolgozik a meglévő termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésén. "A legtöbb esetben nem gondolkodnak nagy léptékben, pedig a jelenlegi üzleti környezetben, magasabbra kell tenni a lécet. Ha olyan terméket akar nyújtani, amelyet el is tud adni, ahhoz a vállalatnak nagyban kell gondolkodnia, sokat kell kísérleteznie és szükséges, hogy néhány ötlet kútba essen. A tervezői gondolkodás pontosan ezt a fajta paradigmaváltást, start-up típusú gondolkodásmódot segíti elő, amelyet megtanulhatnak a nagyvállalatok is" - mondta el Schannen Frigyes.

A design thinking projektek teljesen új mentalitást igényelnek a stratégiai döntéshozatal folyamatában, az eljárás új vállalati kultúrát alapoz meg és gyorsítja a vállalati folyamatokat. Ez a puszta gyorsaság és a multidiszciplináris megközelítés az, ami teljesen átalakítja a vállalati kultúrát. "A start-upok ezt a fajta változatosságot és sebességet magától értetődőnek veszik, de azok a vállalatok, amelyek évtizedek alatt érték el jelenlegi méretüket, nehezen birkóznak meg vele" - mondta Schannen. Ennek ellenére a design thinking jó fogadtatásban részesült a munkavállalók körében, ugyanis a szükséges tréning elvégzése után a munkavállalók 71%-a gondolta úgy, hogy az eljárás gazdagítja a vállalati kultúrát.

A tervezői gondolkodás támogatja az új képességek és kompetenciák elsajátítását is, például az adatelemzés területén. Annak ellenére, hogy a vállalatok ma már hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek össze és tárolnak, még sokkal többet tudnának tenni a felhasználásuk és az értelmezésük érdekében, amikor stratégiai döntéshozatalra kerül a sor. A design thinking-re épülő folyamat arra ösztönzi az embereket, hogy jobban használják a meglévő információt és új információforrásokat keressenek. "Csak akkor beszélhetünk a folyamat stratégiai dimenziójáról, amikor a design thinking lejut ezekig a tényezőkig és szintekig" - magyarázta Schannen. "Amikor ez megtörténik, a vállalatok teljesen új szinten hoznak majd stratégiai döntéseket."



NYOMTATÁS       FÓRUM       KÜLDÉS E-MAILBEN      
Kapcsolódó cikkek:

  Ismét megrendezésre kerül a Design Hét Budapest
  A jó design mint a siker mozgatórugója
  Minden ötödik forintot a digitális gazdaság adja
  Hogy befolyásolják a márkaépítést a vásárlói trendek?

További hírek ebben a kategóriában

Kép: Mapei Szürke a magyarok ízlése
2019-07-12 09:30
n 100-ból 15 magyar márkahű
2019-07-11 13:02
A magyar cégek optimisták a gazd...
Ezeket az állatbarát szállásokat...
Ezeket a programokat szerették a...
A 2019-es utazási szokások