Hírek
22434 hír az adatbázisban
Többen dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban
MTI + Marketinginfo.hu - 2020-06-02 09:54
Kutatás

Minden korábbinál többen, 7,3 millióan dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban a koronavírus-járvány miatt egy kedden ismertetett felmérés szerint.

Az egyik vezető német gazdaságkutató intézet, a müncheni egyetemen működő ifo (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) becslése szerint a feldolgozóiparban a legnagyobb, 31 százalékos a rövidített munkaidőre átállított dolgozók aránya, ami 2,16 millió munkavállalót jelent. Kiugróan magas, 29,7 százalékos a rövidített munkaidőben dolgozók aránya a kereskedelemben is, ez 1,33 millió embert jelent.

A legkevésbé az építőipari cégek szorulnak rá a munkaidő csökkentésére, csupán 22 ezer dolgozót - az alkalmazottak 4,1 százalékát - állították át rövidített munkaidőre.

A rövidített munkaidő intézményét a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság idején alkalmazták először tömegesen. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és ismét több a munka. Hátránya, hogy igen sokba kerül az adófizetőknek.

A 2008-2009-es válságban 1,4 millió alkalmazottat jelentettek be rövidített munkaidőre. Az ifo adatai alapján a koronavírus-világjárvány révén keletkezett válság első szakaszában több mint ötször ennyi esetben alkalmazták ezt a foglalkoztatási formát.

Az érintettek számában mutatkozó nagyságrendi különbség mellett az is fontos eltérés, hogy míg 2008-2009-ben szinte kizárólag a feldolgozóiparban kellett rövidített munkaidőre küldeni alkalmazottakat - az érintettek 80 százaléka ebben az ágazatban dolgozott -, a járvány miatti gazdasági válság valamennyi ágazatot sújtja.

Az ifo a szövetségi munkaügyi ügynökségnek (BA) megküldött bejelentések alapján készítette becslését. Az ügynökségnél áprilisban 10,1 millió alkalmazottat jelentettek be előzetesen rövidített munkaidőre. Az ifo számításai szerint az esetek 71,6 százalékában meg is tették ezt a lépést.

A BA-nál tett bejelentés önmagában nem vonja maga után feltétlenül azt, hogy minden érintett dolgozó rövidített munkaidőben - és a korábbinál kisebb bérért - végzi a munkáját. A munkaadók első lépésként konzultálnak a BA szakértőivel, és második lépésként összeállítanak egy bejelentést, amelyben rögzítik, mennyi dolgozónál fordulhat elő, hogy át kell állítani rövidített munkaidőre. Ezután tovább működtetik vállalkozásukat, és a ténylegesen rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma majd csak akkor derül ki, amikor befutnak a BA-hoz az első elszámolások. Az ifo erre az adatra készített becslést.

A rövidített munkaidőben a főszabály szerint a munkanélküliségi biztosítási járulékokból gazdálkodó BA kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát, gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát, amit számos munkaadó még kiegészít saját forrásból.

A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.

Egy májusi törvénymódosítással bevezették azt is, hogy a negyedik hónaptól 60 százalék, illetve 67 százalék helyett a kieső bér 70 százaléka, illetve 77 százaléka jár a rövidített munkaidőben foglalkoztatottaknak, a hetedik hónaptól pedig 80 százalékos, illetve 87 százalékos a támogatási arány.

A szövetségi kormány előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 6,3 százalékkal csökkenhet az idén, ez a legnagyobb visszaesés a második világháború utáni német történelemben. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.

A 83,1 milliós Németországban 2019-ben éves átlagban 45 millióan voltak munkaviszonyban, a foglalkoztatási arány 75,9 százalékos volt.



NYOMTATÁS       FÓRUM       KÜLDÉS E-MAILBEN      
Kapcsolódó cikkek:

  Az informatikai szakemberek élete a koronavírus-járvány következtében
  Testhőmérséklet mérő kamera a Vodafone-tól
  A megváltozott munkaképességűek több mint harmadának van állása
  Nem vezeti be a 400 órás túlórakeretet a MediaMarkt
  Mikor és miért térnének vissza dolgozni az anyák
  10-bol 3 magyar munkahely családbarat
  Rugalmasságért cserébe rugalmasság
  Sokan tartanak a távmunkától
  Kevés az önmegvalósító a munkaerőpiacon
  A rugalmas munkaidő nem elég

További hírek ebben a kategóriában

Az informatikai szakemberek élet...
A fiatalok csupán 31 százaléka t...
Az elektromos mobilitásra való á...
Fogyasztói változások – a ...