De míg a magyar vásárlók továbbra is szeretik az IKEÁ-zós hétvégi programokat, az online értékesítés egyre nagyobb mértékben járul hozzá a vásárlók és a piaci pozíció megtartásához. Nem mindegy azonban, ki árulja online a bútorait.

A bútor webshopok feltörése még várat magára

Az Ynsight Research legfrissebb netnográfiai kutatása szerint az online térben a legtöbbet a mindössze három hazai üzlettel rendelkező IKEÁ-t említették (8074) az elmúlt 6 hónapban a bútoráruházak közül. A második helyen a JYSK áll (1 209), harmadikon, csupán 209 említéssel az XXXLutz. A szintén az XXXLutz anyavállalathoz tartozó Mömax és Möbelix bútoráruházakról elenyésző diskurzus alakult ki online, és a kizárólag magyar bútorokat forgalmazó RS Bútor sem népszerű a magyar netezők között.

A bútorcégekről és azok termékeiről folyó online diskurzusok aránya jól tükrözi a vállalatok nettó árbevételének alakulását az elmúlt időszakban. Míg az IKEA 110 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2021-es évet a ceginformacio.hu szerint, addig a JYSK-nek 57 milliárd, az XXXLutz-nak 22 milliárd forint volt a nettó árbevétele a legfrissebb adatok alapján.

Habár az Ynsight Research vizsgálatába a különböző, csak online létező cégek is beleestek (pl.: Favi.hu, Bútor1), ezek említései csak minimális mértékben voltak jelen az adatban. A bútor-webshopok feltörése tehát még várat magára, bár a kicsiknek nehéz dolguk van, hiszen a nagy áruházláncok is bevezették már az online vásárlás lehetőségét.

Személyesen vagy online?

A három legtöbbet említett áruházlánc esetében inkább a személyes látogatásról számoltak be a netezők, mint a webshopos rendelésekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek nem szeretnek online bútort rendelni, inkább arra erősít rá, hogy a személyes látogatás varázsa még mindig erősebb a számukra, a magyar vásárlók ugyanis szeretnek csellengeni a nagy bútorláncok kiállítóterében és a piactereken nézelődni.

Ugyanakkor az Ynsight Research kutatása szerint az is gyakori, hogy először kinézik személyesen a megvásárolni kívánt bútort, majd online megrendelik, ezzel elkerülve a cipekedést és a sorban állást. A webshopok népszerűségéhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a YouTube-on található, úgynevezett "haul" videók is, melyekben a lakberendezési áruházakból rendelt szerzeményeket mutatják be.

A webshopos vásárlások említései részben tükrözik azt, hogy a cégek miként fektettek be az elmúlt években az online értékesítés fejlesztésébe. Az IKEA a pandémiára reagálva már 2021-ben a teljes értékesítés 19,3 százalékát bonyolította a webáruházon keresztül a nyilvánosan elérhető adatok szerint, ami 6 százalékos növekedés 2020-hoz képest. A JYSK esetében pedig a vásárlások több mint 10 százalékát tette ki az online rendelés 2021-22-ben. Az XXXLutz online fejlesztéseiről nem érhető el nyilvános adat.

Egy felhasználó remek példával szemlélteti a lakberendezési áruházakban való nézelődés veszélyeit: "Bemenni egy kamasz szobájába olyan, mint egy látogatás az IKEA-ban. Csak azért mész, hogy egy kicsit nézelődj, de végül 6 bögrével, 2 tányérral, pár pohárral, konyharuhával, törölközővel és néhány eszközzel távozol."